Nem feltétlen a kreativitás, mint inkább idő hiányában keletkeznek ezek a rajzok. Az a fajta valaki vagyok, akinek ha eszébe jut valami, azt javallott papírra vetnie vagy inkább kőbe vésnie. Nyomban. Mert elfelejtem. Eszembe jutott ugyanis, hogy Miciről esett szó, ám még nem volt része intróban, ígyhát: Ő Mici.

Mici kábé így fest, amikor alszik. Van egy kedvenc fotelje és a kedvenc fotelén van egy farokkal elátott fehér párna, melyre Mici tökéletesen ráidomul.

Micivel egykor nagy pajtik voltunk, ám az élet elszaggatott minket egymástól és nagyon úgy tűnik, hogy ő haragszik is rám. Nem engedi magát csak úgy felvenni, bár igaz, azt soha nem szerette. Ő önérzetes - bár melyik nem az - macska és simán képen töröl bárkit, ha nem tetszik neki valami. Mindentől függetlenül ő egy jelenség, bár Török Bendegúz eléggé kikészítette mostanában öregedő idegrendszerét.

Micit szeretjük. Még akkor is, ha nem viszonozza (olyan serényen)