Óda az ajtó sarkához

 2010.07.14. 09:10

 

 

 

 

 

 

És ott vagy Te, kelleted magad

A keblem meg büszkeségtől dagad,

Hogy rádvethetem magam lázzal

Sarkad pedig fehér mázzal

Van bevonva.

 

Lesek Rád a sarokból, környékez az ihlet

Neked rontok, belőled meg mi lett,

Hogy így elhúzdósz tőlem és szaladsz

Egy helyben hát miért nem maradsz.

Mikor szeretnélek elkapni

Két macsom közt tudhatni

Kemény szívű tested.

 

Ó Te fehér álom, Te jelenés

Keményen koppanok neked és

Fájlalom kicsit a fejem, lábam

Röhögnek is rajtam hárman

De nem értem, hogy miért.

 

Óvarosan közelítlek, nehogy Rád ijesszek

De akárhogy is igyekszeK

Érintelek puhán, csendben

Te megint elmész, hát rendben!

 

Akkor „maradj magadnak,

Bíztatóm valál!

Hittem szép szavadnak, mégis megcsalál.“

Címkék: cica macska ajtó bendegúz

A bejegyzés trackback címe:

https://onecataday.blog.hu/api/trackback/id/tr692150719

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_gram_ · http://www.miata.hu 2010.07.14. 09:25:55

Megalájk, ahogy a fácsén mondják! :D :D

mamas 2010.07.14. 10:25:08

Hát, itt van, újra versel a "kis szentem". Jobb, mint valaha.
Szegény Bendegúz meg tépelődhet az élet kegyetlenségein.
süti beállítások módosítása